2016. február 18., csütörtök

$negyedki fejezet$

Annyira furcsa nekem ez az egész. Egy részt japán csodás. Másrészt végre törődnek velem az emberek...
Soha nem gondoltam, hogy pont azután,hogy az anyám meghalt elkezdek élni..
De most még is úgy érzem ezt teszem, És teljesen biztos vagyok benne,hogy büszke rám. Képes vagyok végre mosolyogni és úgy, hogy nem színlelem. Nem érezm magam  szánalmasnak..
BOLDOG VAGYOK!! Őszintén boldog!!! :)
Ezzel a tudattal ébredni a legjobb érzés a világon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése